Déry Tibor

A második világháború végén a szovjet hadsereg Budapestet ostromolja. A bombázások és harcok elől a civil lakosság óvóhelyekre menekülve próbál élni, túlélni. A szűk helyre összezárt, az életveszéllyel naponta szembenéző emberek az érzelmek teljes skáláját élik át, miközben várják, hogy a történelem vihara elvonuljon felettük. A régi rend összeomlott, az új még meg sem született, a kiszolgáltatott, rettegő, éhező férfiak és nők egyik szélsőségből a másikba zuhannak. Déry Tibor nagyszerű novellagyűjteménye kiváló emberismeretről számot tevő, mély humánummal áthatott bepillantást enged a szélsőséges helyzetet átélő emberek lelkébe.

Ki vagyok én? ? kérdi a nyolcvankét esztendős Déry Tibor új regényének címében. De hiszen ezt kérdezte mindig is, ifjúkori naturalista novelláiban és szürrealista-expresszionista-dadaista verseiben csakúgy, mint A befejezetlen mondat-ban, az Ítélet nincs-ben, a Kedves bópeer…!-ben. A Kyvagiokén-ben Déry Tibor életének legfontosabb epizódjait villantja fel, örvénylő forgatagban, sodró lendülettel; emlékei ezúttal az irónia, a szatíra fénytörésében jelennek meg, hogy a kaleidoszkóp arabeszkjei mind jobban kirajzolják egykori és mai ismerőseinek alakját, a városokat, tájakat, ahol élt, élményeit és képzelgéseit, a valóságot és az álmokat, kiváltképp pedig mindenkori hősét: önmagát. Az író hol tündérien játékos, hol fogcsikorgatón keserű humora, akasztófahumora emeli ki az egyéni sors esetlegességei mögött megbúvó mélyebb tartalmakat: Déry Tibor megszenvedett, ellentmondásokból kialakult és ma is termékeny, ellentmondásokkal gazdag filozófiáját.
A Gyilkos és én, e kötet másik nagyszerű írása, mintegy rímel a Kyvagiokén-re: a németországi kéjgyilkosság rémtörténete csak alkalom és ürügy arra, hogy az író, mintegy behelyettesítve magát a gyilkos személyébe, az ember mindenkori agressziójának természetraját adja, s túl azon művész és társadalom kapcsolatát, viszonyát fogalmazza meg.

Déry Tibor
Szerelem és más elbeszélések
Читать
О книгеПохожие книги
Déry Tibor és a Szerelem kötelező olvasmány, érettségi tétel. A remekmívű filmes feldolgozásból a legmagasabb színvonalú tolmácsolásban ismerhettük meg az elbeszélés erényeit. S nemcsak a címadó novelláét, a másik forrás, a Két asszony szépségét is.
Maga a kötet — a szerző börtönből szabadulása után elsőként — 1963-ban jelent meg. Részben 1950–56 közötti írásokat tartalmaz, de a legfrissebb, a forradalmat követő élmények feldolgozása is helyet kap benne. Közülük is tévéjáték formát öltött egy, a Philemon és Baucis című történet. Ebben tömör, szikár jelenetekből bontakozik ki két öreg több évtizedes kapcsolatának minden rezdülése. De valamennyi novella — a műfaj követelményeinek megfelelően — erőteljes és képszerű. Némelyikben az irónia, sőt a szarkazmus játssza a főszerepet (Vidám temetés), másutt a tragikum (A tehén) vagy éppen a líra (A fehér pillangó) kap nagyobb hangsúlyt. A cirkusz mámoros, játékba belevadult gyerekei fenyegetően hatnak. A fanyarul humoros Libikókában az író pergő párbeszédekkel jellemzi hol a félfelnőtt fiatalokat, hol a disszidensek IKKA-utalvánnyal sorban álló hozzátartozóit.

Emlékirat? Önéletrajz? Vallomás? Regény? Esszé? Valamennyi egyszerre ? s műfajilag nemcsak ötvözetük, hanem egy új műforma kikísérletezése is; az első személyben valló író, felidézvén múltját és jelenét, gondolati és érzelmi kapcsolatot keresvén a tegnap és a ma között, kommentárját is adja az eseményeknek, s így emelkedik túl a szokványos önéletrajzi formán: summáját nyújtja egy életnek, tanulságokkal teljes összefoglalást. Déry Tibor gazdag életére és művére visszatekintve remek portrékat rajzol anyjáról, apjáról, halott barátairól? József Attiláról, Tóth Árpádról, Füst Milánról, Kassák Lajosról, Szilasi Vilmosról, stb. ?, történetek során eleveníti fel a hajdani Budapest, Bécs, Berlin, Mallorca, Dubrovnik, Párizs képét, hogy események és folyamatok rajzából egyszerre bontakozzék ki egy lélek tájainak térképe és századunk nagy etikai, politikai és esztétikai kérdéseinek rajza.