Négy ismert mai szerző négy rövid elbeszélése. Mindegyik más korban és más helyszínen játszódik, mások és másmilyenek a hősei, más a hangulatuk, ám egyvalami közös bennük: mindegyik a talán legszebb ünnepről, a karácsonyról is szól. Vass Virág „amerikás” novellája két múltbéli szerelem történetét idézi meg, amelyek közül csak az egyik bizonyul igaznak és öröknek. Dobray Sarolta Mikulás Kálmánja bértélapóként kehes, tömött buszokon zötyög bevásárlóközpontból irodába, iskolából családi házba, hogy kissé már pecsétes puttonyából ajándékot osztogasson a gyerekeknek. Álszakálla foszladozik, piros köpenye viseltes, de nincs nála büszkébb ember, hiszen örömet ad, és munkájával a családját is eltartja. Münz András elkallódott és negyven év múltán előkerült levele egy karácsonyi utolsó találkozás fájdalmas-szép megidézése. Fábián Janka írása az 1890-es évek látszólag idilli világába, a pesti előkelő társaságba vezeti el az olvasót, ahol azonban egy bimbózó szerelem tragédiába torkollik.
