— Hol a menyasszonyom? — kérdezte Mike, semmibe véve az illendőséget. — Feleljenek végre, a kutya…!
— Nyugodjon meg, kérem! — mosolyodott el az Öreg, talán most először életében, a beosztottak előtt. — A menyasszonya a körülményekhez képest egész jól van, csak persze néhány hétig szó sem lehet holmi… holmi… Kérem, kapitány, tájékoztassa a fiút, mielőtt megőrül az izgalomtól! — fordult Douglas felé.
— Miss Lambertnak semmi baja, úgy értem: él — kezdte a kapitány. — Valóban ő az Ördög legújabb áldozata, de a szokásos sanyargatáson kívül más baja nem esett. Az én ötletem volt, hogy holttá nyilvánítsuk, mert felépítettem egy tervet, melynek segítségével talán lépre csalhatjuk azt a „jóságos” szadista gazembert…
— Látni akarom a menyasszonyomat! — szakította félbe a főnökét Foster, akinek erre pulykavörös árnyalatú lett a képe, de mielőtt megszólalhatott volna, az Öreg leintette.
— Igaza van a hadnagynak…
