„A hangyák eleinte az orrlyukakon próbáltak bejutni, az általuk kiváltott irritáció azonban tüsszentésre késztette vizsgálatuk alanyát. Az ennek eredményeként bekövetkező hirtelen légkitörés sokkal gyorsabban zúdult elő, mint a már korábban tapasztalt köhögés a légcsövön, és úgy lőtte ki a hangyákat az orrlyukon át, mint a puskacső.
Az expedíció legtöbb tagja darabokra szakadt. A koponyában végzett későbbi kutatóexpedíciók a fülön próbáltak bejutni, de nem jártak több sikerrel. Felderítették a dinoszauruszok látó— és hallószerveit, és megfigyelték ezeket a törékeny rendszereket. Még az agyig is eljutottak, bár hogy mi célt szolgál, arra nem bírtak rájönni; csak évekkel később ébredtek rá a jelentőségére.”
Szatirikus mese. Politikai allegória. Ökológiai vészcsengő. Cixin Liu a kínai sci-fi irodalom új generációjának leginnovatívabb és legeredményesebb képviselője, aki elsöprő sikereket aratott a Háromtest-trilógiájával, kisregényében a késő krétakor fantasztikus világába kalauzol el, ahol intelligens hangyák és értelmes dinoszauruszok civilizációi küzdenek egymással — a fennmaradásért és a bolygó megmentéséért. Talán más, önmagukat szintén értelmesnek tartó fajok számára is tanulságos módon…
